A dohányzás által okozott betegségek. Dohányzás okozta betegségek
Tartalom
Fórum A dohányzás a dohányzás által okozott betegségek hatásai Ma már mindenki hallott róla, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz.
Cigaretta dohányzás betegség tünetei
Valószínűleg kevesebben tudják viszont, hogy a dohányfüst többé-kevésbé minden szervet károsít, például csontritkuláshoz és gyomorfekélyhez is vezethet. Röviden összefoglaljuk, hogy a dohányzás mely belső szervekre és folyamatokra jelent veszélyt. Tüdőgyilkos füst A dohányzás bizonyítottan a légutak szerkezetének drámai romlásához, idült légcsőhuruthoz, a tüdő szövetének visszafordíthatatlan pusztulásához és tüdőtáguláshoz vezet.
Ez utóbbi elnevezés megtévesztő, a tüdő nem tágul — sőt éppen ellenkezőleg — a tüdőtágulásnak nevezett folyamat következtében a tüdő léghólyagocskái felfúvódnak és szétszakadnak, a léghólyagocskák száma csökken. Ezáltal kisebb lesz a tüdő légzőfelülete és kapacitása. A krónikus hörghurut következtében pedig a gennyel telt nyálkahártya fájdalmas köhögéshez és légzési nehézségekhez vezet.
A szakemberek összefoglaló néven COPD-nek krónikus obstruktív tüdőbetegség nevezik mindazon tüdőbetegségeket, amelyek blokkolják a légutakat és nehezítik a légzést. A COPD-t ma a vezető halálokok között tartják számon, a dohányzás és a betegség kialakulásának kapcsolatáról pedig talán elég annyit mondani, hogy a COPD-ben szenvedők négyötöde dohányos.
Tulajdonképpen mi okozza az ártalmakat?
A betegség ráadásul nemcsak a tüdőt és a légutakat támadja meg, ilyenkor jellemzően az egész szervezet gyulladásban van. Ennek kiváltásában jelentős szerepe van a dohányfüsttel a szervezetbe jutó agresszív szabadgyököknek, citokineknek.
Mindemellett a COPD-ben szenvedők körében az izompusztulás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a a dohányzás által okozott betegségek valamint a gyomor-és nyombélfekély is jóval gyakrabban fordul elő. Csonttörés és szívbetegség Rendszeresen dohányzóknál a csonttörés kockázata is növekszik. A leginkább veszélyeztetett csoport a menopauza utáni dohányzó nőké, akiknél a dohányzás kétszeresére növeli a csonttörés kockázatát.
A dohányzás okozta daganatos betegségek
Ennek oka, hogy a dohányzás csökkenti a kalcium felszívódását, a szervezet D-vitamin- és kalcitriol szintjét, valamint a csontok ásványianyag-tartalmát, és ezáltal csontritkuláshoz vezet.
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában a dohányzás az egyik legkomolyabb kockázati tényező. Ezen betegségek a fejlődő országokban évente egymilliónál is több ember haláláért felelősek, közülük a dohányzás okozta szív-és érrendszeri megbetegedések minden évben legalább hatszázezer ember életét követelik.
A dohányzás során ugyanis felgyorsul a szívverés, ami hosszú távon magas vérnyomáshoz, ezáltal érelzáródáshoz, szívrohamhoz és szélütéshez vezethet. Emellett a dohányosoknál az ischaemiás szívbetegség a szív elégtelen vérellátásából eredő betegség — ami Magyarországon ben a halálozások 22 százalékáért volt felelős — is háromszor gyakrabban fordul elő.
A dohányzás megágyaz a gyomorfekélynek Dohányzók körében a különféle gyomor- és nyombélfekélyek kétszer gyakrabban fordulnak elő, mint nemdohányzóknál. Ennek oka, hogy a dohányzás károsítja a gyomor nyálkahártyáját, és ezzel kedvező feltételeket teremt a gyomorfekélyt okozó baktérium helicobakter pylori megtelepedéséhez. A cigarettázóknál a pepszinogén szint is megemelkedik, ami a gyomorürülés lelassulását, és a gyomorsavtartalom növekedését eredményezi.
Az Aspirin® Protect-ről A szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktora: a dohányzás A dohányzás a szív-és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora.
Füstben, gyerek nélkül? Nőknél a dohányzás növeli a méhtest- és méhnyakrák kockázatát, emellett termékenységi, valamint terhesség és szülés alatti komplikációkat is okoz. A várandósság alatti dohányzás növeli annak a kockázatát, hogy az újszülött alacsony súllyal születik és különböző betegségek fordulnak elő nála.
A dohányzó anyáknál ráadásul nagyobb a vetélés, illetve a halvaszületés esélye, a dohányzás által okozott betegségek a cigarettafüstben lévő szén-monoxid és nikotin oxigénhiányt és méhlepény-rendellenességet eredményez. Dohányzó a dohányzás által okozott betegségek gyakrabban alakul ki impotencia, mivel a nikotin, valamint a dohányfüst többi ártalmas összetevője — a dohányzás időtartamával és erősségével arányosan — károsítja a hímvessző ereit.
A dohányzás ráadásul roncsolja a hímivarsejteket, és rontja az ondósejtek mozgásképességét is, ami csökkenti a nemzőképességet. A dohányzók körében tizenötször gyakrabban fordul elő tüdőrák, mely a leggyakoribb dohányzás okozta daganatos betegség. A tüdőrákos betegek 85 százaléka dohányzik vagy dohányzott korábban hosszabb ideig.
Magyarország a férfiak körében világelső a tüdőrák okozta halálozásban, évente nyolcezer magyar férfi hal meg a betegségben.
Dohányzó férfiaknál szor, dohányzó nőknél ször gyakrabban alakul ki a megbetegedés nemdohányzó társaikhoz képest. A dohányfüst hasonlóan fontos szerepet játszik a szájüregi- és a gégerák, a nyelőcső, a hasnyálmirigy és a húgyhólyag rosszindulatú daganatának kialakulásában is.
A tartós dohányzás néhány kivételtől eltekintve valamennyi szerv esetében megnöveli a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Forrás: egeszseg.