A dohányzás, mint légzőszervi betegségek oka, Krónikus obstruktív légúti betegség – Wikipédia
Tartalom
Sajnos kifejezetten sokan küzdenek szerzett légúti szűkülettel, amelyet a szaknyelv COPD -ként, azaz krónikus obstruktív tüdőbetegségként említ.
Leggyakrabban dohányzás miatt alakul ki. Kialakulása A hosszú távú, erős dohányzás a legnagyobb ellensége a tüdőnek. Ennek következtében alakulhat ki leggyakrabban a szerzett légúti szűkület is.
Tehát minél több cigarettát szív el valaki, annál nagyobb az esélye, hogy COPD alakul ki nála. A COPD-ben a hörgők és hörgőcskék folyamatos gyulladása áll fenn, ami hosszú távon visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz a hörgők, hörgőcskék nyálkahártyáján, majd falában, végül a tüdőszövetben.
Ha a hörgők gyulladtak, a légutakat bélelő a dohányzás megvastagszik, ezért a légutak szűkülnek. Ebben az esetben a nyáktermelés is fokozódott, és az erős mint légzőszervi betegségek oka miatt a már egyébként is szűkült légutak még tovább szűkülnek.
A COPD-s beteg tüdejében sok egyéb folyamat is zajlik, mely súlyosbítja a visszafordíthatatlan tüneteket. Ilyen például a köhögés, amikor a tüdőben kialakuló légnyomáskiugrások átszakíthatják a károsodott léghólyagok falát, így nagyobb, a légzőfunkciót ellátni nem tudó, léghólyag jön létre, ami pedig tüdőtágulást okoz.
Okai A a dohányzás szűkületek nagy többségében dohányzás áll a háttérben, illetve a légszennyeződések is hozzájárulnak a betegség kialakulásához.
Előfordul, hogy munkavégzéssel függ össze a légúti szűkület, azaz irritáló gázok és gőzök belégzése miatt alakul ki, például gyárakban.