Dohányzás és alzheimer-kór, Bejegyzés navigáció
Tartalom
A szívbetegségekkel ellentétben, amelyeket olyan életmódbeli tényezők befolyásolnak, mint az étkezés, a testmozgás és a dohányzás, a tudomány még nem igen dokumentált túl sok olyan kockázati tényezőt, amely az agyat hajlamosabbá dohányzás és alzheimer-kór a demenciára — bár vannak olyan elképzelések, hogy a fizikai aktivitás és a logikai játékok segíthetnek elkerülni a kognitív leépülést.
- Semmelweis Kft. - Ez a 6 tényező növeli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát
- Alzheimer-kór: téves navigáció Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb okának számító neurológiai rendellenesség, melynek hátterében amiloid plakk kialakulás és kórós neurofibrillum képződés feltételezhető.
- Leszokni a dohányzásról, miután a bőr javul
- Dohányzás - és szellemi leépülés - EgészségKalauz
- Leszokni a dohányzást nem tudok koncentrálni
- Semmelweis Kft. - Ez a 6 tényező növeli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát
- Alzheimer-kór ellen zöld tea?
- Nehéz leszokni a dohányzásról
Zoe Arvanitakis kutatócsoportja most publikált egy tanulmányt dohányzás és alzheimer-kór Neurolgy című folyóiratban arról, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy a magas vérnyomás ennek a betegségcsoportnak az egyik lehetséges kockázati tényezője. A korábbi kutatások is a demencia, ezen belül az Dohányzás és alzheimer-kór miatt kialakuló demencia egyik lehetséges kockázati tényezőjének tartották a magas vérnyomást, de alig volt olyan kutatás, amely azt vizsgálta volna, hogy miként hat a magas vérnyomás — különösen az időskori magas vérnyomás — az agyszövetre.
A mostani kutatásban dr. Arvanitakis és kollégái 1 idős, év közötti személynek vizsgálták a vérnyomását, és követték nyomon egészen a halálukig, a kutatási időszakban személyenként átlagosan 8 évig mérték a vizsgálati alanyok vérnyomását. Az elhunyt személyek agyát megvizsgálták, hogy kimutassák, volt-e az agyukban lézió, illetve az Alzheimer-betegségre utaló nyom, amely az amyloid nevű fehérje lerakódásában, illetve a tau fehérjét tartalmazó, haldokló és elpusztult idegszálakból kialakult csomókban figyelhető meg.
A kutatásban részt vevő magas vérnyomású személyeknek jellemzően több agyi léziója volt, amelyet agyi infarktusnak is neveznek, ezek olyan agyszöveti területek, amelyek elveszítették a vérellátásukat. Ezek az infarktusok stroke-ot is okozhatnak, de akár észrevétlenek is maradhatnak.
A magasabb vérnyomású személyeknek több tau rostja volt, ám ez nem mutatott szignifikáns eltérést a másik Alzheimer-jellemzőtől, az amyloid plakkoktól. Tény, hogy a szisztolés érték a vérnyomás magasabb értéke megnövekedése Hgmm-ről Hgmm-re egy vagy több agyi infarktus kialakulásának 46 százalékos kockázatnövekedésével jár együtt.
A kutató szerint a vizsgálat nem mutatta ki egyértelműen, hogy a magas vérnyomás okozza az agyi léziót, ennek bizonyítására további kutatások kellenek. Ez a vizsgálat további bizonyítékokkal szolgál arra, hogy a vérnyomás az egyik olyan tényező, amely hozzájárul az agy öregedési folyamatához, amely magában foglalja a léziók kialakulását is, amelyek olyan betegségeket fémjelezhetnek, mint például az Alzheimer-kór.
Arvanitakis és kutatócsoportja azt tervezi, hogy folytatja a megfigyelt betegek adatainak elemzését, hogy jobban megértsék, miként hat a magas vérnyomás az agyra — például azt is szeretnék megfigyelni, hogy azoknak a betegeknek, akiknek a megfigyelési időszak alatt csökkent a vérnyomása, csökkent-e az agyi infarktus kialakulásának kockázata. Érdekes módon, akiknek szélsőségesen esett a vérnyomása a megfigyelési időszak alatt, nagyobb esélye volt újabb agyi infarktus kialakulására, amit valószínűleg az magyaráz, hogy ezt az eltérést más, súlyos egészségügyi probléma okozta.
Arvanitakis szerint ezek az eredmények arra ösztönözhetik az embereket, hogy dohányzás és alzheimer-kór helyes vérnyomásérték beállítása nemcsak a szívnek hasznos, hanem az agy egészségére is jó hatással van.