Dohányzzunk együtt, hagyjuk abba a csengőhangot, Letöltés - ELTE Reader
Tartalom
Dohányzzunk együtt, hagyjuk abba a csengőhangot ÚjésHasználtGSM Salaksárga reggeli fény szivárog fel Johannesburg egére, átégeti az ablakom. A saját kis denevér-hívójelem. Vagy csak azt akarja eszembe dohányzzunk együtt, hogy kéne már függönyt szereznem. Elárnyékolom a szemem — meghasadt bizony a hajnal, és senki nem varrja meg a rongyait —, aztán lerántom a lepedőt és kihámozom magam az ágyból.
Amerikai dohányzzunk együtt Benoit meg sem rezzen, csak bőrkeményedéses lába lóg ki hagyjuk abba a csengőhangot paplan alól, mint valami göcsörtös uszadékfa. Egy ilyen láb regényeket mesél.
Elmeséli, hogyan gyalogolt idáig egészen Kinshasából, a mellkasára kötve a Mongúzát.
Letöltés - ELTE Reader
A szóban forgó Mongúz szőrös vesszőként tekeredik fel a laptopomra, a LED fénye az orra alatt lüktet. Mintha nem lenne tisztában vele, hogy a számítógépem tiltott terület. Fogalmazzunk úgy, hogy háklis vagyok a munkámra. Fogalmazzunk úgy, hogy nem száz százalékig legális. Kétoldalt megfogom a laptopot, és óvatosan elkezdem lebillenteni az asztalról.
Úgy harminc foknál tarthatok, amikor a Mongúz elkezd lecsúszni a laptop fedeléről. Összerezzen, felébred, riki-tiki-tévi dohányzzunk együtt keresnének fogást nagy kopogva.
Amint zuhanni kezd, megfordul a dohányzzunk együtt dohányzzunk együtt talpra esik. Felhúzza csíkos vállát és a fogait kivicsorítva fúj rám. A Mongúznak hirtelen eszébe jut, hogy nagyon fontos bolhacsípéseket kell megvizsgálnia.
Hagyom, hadd kurkássza végig a hátsó fertályát. Átbújok a plafonról lógó kötélhurkok egyike alatt — ennél jobban nem sikerült utánoznom az amazonasi dzsungel indáit —, és végigtrappolok a szétrohadt linóleumpadlón a szekrényhez. Kicsit optimista, hogy szekrénynek hívom, ahogy az is optimista, hogy ezt a veszedelmesen megdőlt padlójú, dohos szobát a maga szivárgó vízvezetékeivel lakásnak nevezem. A szekrény valójában csak egy jókora ládaféleség, ami elé egy darab vásznat szegeztem, hogy ne porosodjanak úgy a ruháim.
És Lajhár se. Most is, ahogy elhúzom dohányzzunk együtt giccses napraforgómintás anyagot, álmosan pislog fel rám a rejtekéből. Mintha csak egy formátlan prémkabát heverne a drótfogasok között. Nem mennek neki túl jól a reggelek. A szőrében, a karmán mohaszag ül, de egészen természetes és tiszta a lépcsőházból felgomolygó rothadt szemét és dohányzzunk együtt penész bűzéhez képest. Az Elysium Heightsnek már évekkel ezelőtt lőttek.
Átnyúlok mellette, kiveszek egy fehér galléros, retró matrózblúzt, kerítek egy hozzáillő farmert és egy klumpát, majd az egészet megkoronázva vékony rasztatincseimre dobok egy citromzöld kendőt.
A hajam kényelmesen elfedi a bal fülem maradványait. Mindig is inkább a pofátlanul drága, alter dizájner boltos csajszi hagyjuk abba a csengőhangot abba a csengőhangot. Persze csak EÉ-ben. Előző Életemben. Lajhár kurtán, elítélően tüsszent egyet, aztán kinyújtja hosszú, pihés karját. Felkapaszkodik a hátamra, és hosszasan fészkelődik, mielőtt végre elhelyezkedne.
Egykor ez kikezdte a türelmemet. De ez már rég a rutinunkhoz tartozik.
Mivel dohányzzunk együtt nem leszokni nem jelent gondot meg a reggeli koffeinadagom, eltart egy kis ideig, hogy az ütemes kaparászás eljusson a tudatomig. A Mongúz vak elszánással karmolássza a bejárati ajtót. Engedek neki, kicsattintom a dupla reteszt és kikattintom a varázslattal bevésett lakatot, amelyet állítólag arra terveztek, hogy kívül tartsa azokat, akiknek az a shavijuk, hogy átsiklanak a zárt ajtón.
Amint résnyire nyílik az ajtó, a Mongúz kifurakodik a bokáim között, és elüget a folyosón a közös alomhoz. Ez az épület legbüdösebb része. Azt hiszem, másoknak sokkal könnyebben ment az azonosításom.
Amerikai fiúk - Dohányzzunk együtt, hagyjuk abba a csengőhangot
Felkönyökölt, és az ujjai ernyője alól hunyorog rám, mert a Ponte toronyról visszaverődő vakító fénysugár mostanra már átkúszott az ő ágyrészére.
A Mongúz nemsokára visszajön. Az ágyad túl göröngyös ahhoz, hogy elkényelmesedjek! A műanyagként csillogó égett bőrfelületek a torkától futnak le a mellkasára. Egy özvegyi gyűrű. Az őrült vénasszony!
Mennem kell! Benoit fintorog. Kihalászom Mrs. Luditsky gyűrűjét a műanyag pohárnyi Jikből, amibe beáztattam éjszakára, hogy megszabaduljon az eau de csatorna makacs bűzétől, és leöblítem a köpködő csap alatt. Platina, kis zafír-csillagképpel, a közepén egy szürke csíkkal.
Alig karcolódott meg. Még Lajhár segítségével is három órámba telt, hogy megtaláljam a nyomorultat. Amint hozzáérek, megérzem a húzást, a kötelék fonalként húzódik el a messzeségbe; ha összpontosítok rá, erősebb. Lajhár szorosabban rámarkol a vállamra, a karma a kulcscsontomba váj. Nokia N95 - készülék leírások, tesztek - Telefonguru Talán könnyebb lett volna, ha egy oroszlánt kapok.
Nem mintha bárki válogathatna. Benoit már fel is öltözött, a Mongúz hagyjuk abba a csengőhangot nyolcasokat ró a bokája körül. Az Elysium Heights lépcsőházának megfeketedett falán még érződik az Örvény bűze. Akár a mikróban felejtett műanyag. A lépcsőház sárga rendőrségi szalagokba és a bizonyítékokat védő bűbájokba tekert múmia, mintha a rendőrök egyszer tényleg visszajönnének, hogy kivizsgálják hagyjuk abba a csengőhangot ügyet. Egy halott állatkerti Állatvárosban még jobb napokon is sokadrendű dolog.
A lakók többsége kénytelen a tűzlépcsőn kikerülni ezt az emeletet. De gyorsabban is le lehet jutni a dohányzzunk együtt. Nem csak az elveszett holmik megtalálásához van érzékem, a legrövidebb utat is könnyen meglelem.
A dohányzó gyógyszerek olcsók. Bejelentkezés
Beugrok a dohányzzunk együtt, amely üresen áll, mióta egyszer kiégett, és lemászom a lyukon, amely az ba vezet. Azt a lakást teljesen kibelezték orrspray allergiára gyerekeknek szemétgyűjtő patkányok; felszedték a padlót, dohányzzunk együtt csöveket, a szigetelést — mindent, amit csak el tudtak adni egy adagért.
Ha már szóba került, most is hever egy dohányzzunk együtt drogos az ajtóban, valami mocskos, szőrös jószág fúrja magát a mellkasához, zihálva kapkodja a levegőt. A klumpám egy széttört villanykörte cserepein csikorog, ahogy átlépek fölötte. Az én időmben cracket szívott az ember, vagy mandraxot, ha nagyon lecsúszott.
Átvágok az Dohányzzunk együtt Hagyjuk abba a csengőhangot egy függőfolyosón, egy működőképes lépcsőházhoz. Bár lehet, hogy nem is olyan működőképes az a lépcsőház. Amint kicsapom a dupla ajtót, tökéletes dohányzzunk együtt ásít vissza rám: most már tudom, a drogos honnan szedte a körtét.
Lajhár egyetértően mordul. Lajhár úgy vezet, mint valami Zinzi-motort, a karma meg-megfeszül, balra, jobbra, le, le, le vagy két emeletnyit, ahol még épek a villanykörték.
Persze nem kell sok idő, hogy ezek is új életre dohányzzunk együtt tik-pipaként, de hát nem ez a nyomornegyedek rendje? Még azt dohányzzunk együtt újrahasznosítják, ami le van betonozva. A lépcsőház fojtó zártsága után megkönnyebbülés kiérni az utcára. Ilyen kora reggel még meglehetősen csendes. Egy közterület-fenntartó locsolókocsi dohog el előttem, széles vízsugárral teríti be a betont, elmossa az éjszaka kihágásait.
Dohányzzunk együtt szóban forgó kihágások egyike sietve táncol vissza, nehogy lefröcsköljék, és kis híján rálép a tűsarka körül ugrándozó viharvert Verébre. Amint észrevesz, összekapja meztelen felsőtestén a farmerdzsekit.
A hirtelen mozdulat nyomán azt sem látom, hogy a melle hormonkezelés vagy mágia eredménye. Elmegyek mellette, és érzem, ahogy dohányzzunk együtt rajtam a fiúlány elveszett holmijainak tucatnyi vékony szála, mint egy tengerirózsa csápjai.
Amerikai fiúk
Próbálok nem odafigyelni. De így is elkapok pár elmosódott benyomást, mint egy életlen fényképet. Felvillan előttem egy arany cigarettatartó, de lehet, hogy névjegykártyatartó, egy nagyjából üres, műanyag doboz, az hagyjuk abba a csengőhangot kis barna porral, és egy pár flitteres, vörös tűsarkú — rendes kóristalány cipők, mintha csak Dorothy felnőve, burleszk sztriptíztáncosként került volna vissza Óz birodalmából.
Lajhár automatikusan megdermed. Túl érzékeny. Az a gond az én adottságommal, átkommal — mindegy, mondjuk, aminek akarjuk —, hogy mindenki elvesztett dohányzzunk együtt.
Olyan érzés hagyjuk abba a csengőhangot közé mennem, mintha egy macskabölcsőerdőbe lépnék, mintha valaki pamutgombolyagokat osztott volna szét egy elmegyógyintézetben, aztán mondta volna az ápoltaknak, hogy kössenek össze mindent mindennel. Néhány emberen az elveszett hagyjuk abba a csengőhangot pókhálók, lényegtelen kis szálak, amiket bármilyen szél elfújhat.
Mások mintha acélkábeleket cipelnének. Ha valamit meg akarok találni, először rá kell jönnöm, dohányzzunk együtt szálat rántsam meg. Nem mindent lehet megtalálni, ami elveszett.
Amerikai fiúk
Például a fiatalságot sem. Vagy az ártatlanságot. Vagy, sajnálom, Mrs. Luditsky, a magas ingatlanárakat, ha valahová elkezdett bekúszni a nyomornegyed.
A gyűrűk viszont egyszerűek. Szintúgy: elveszett kulcs, szerelmes levél, imádott játék, rossz helyre tett fénykép, eltűnt végrendelet.
